Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 fajta tenyésztése a XVII. században indult Anton Günter hercegnek köszönhetően, mivel számos országból vásárolt hidegvérű fríz lovakat. Tenyésztésében szerepet játszott a XVIII. században az angol félvér, angol telivér és Cleveland Bay. Később még norman lovakkal csiszoltak a fajtán. Négy mén vérvonala stabilizálódott: Agamemnon, Graf Vedel, Emigrant és Norman-Rubico. A fajta virágkorát a két világháború között élte. A mai Oldenburgi Lovat Tenyésztők Szövetsége 1923-ban alakult meg. Az 1920-as évekre az Oldenburgi már univerzális lóvá fejlődött.

Jellemzői

Az eredeti nehéz csontozatú, jól ívelt bordázatú, korrekt lábállású ló, mára nemesebb küllemmel rendelkezik, az angol telivér és anglo-arab mének befolyása következtében. A feje nemes, nyaka hosszú, magas jól ívelt. A háta kissé előremélyedt és rugalmas. Törzse közepesen hosszú és jól izmolt, enyhén csapott fara van. Végtagjai szabályosak fejlett ízületekkel. Csánkja erős, patái nagyok épek. Testsúlya 500–550 kg között mozog, marmagassága 160-167 cm között van, övmérete 185-200 cm, szárkörmérete 21-22 cm. Színe sötét gesztenyepej, pej.

Kép